Újabb képek, újabb történet..

...mert halakkal az élet soha nem lehet unalmas. Regisztráltam egy akvarista oldalon, ahol csupa szuper tanácsot kapok. Csupa kedves ember, aki szívén viseli a halacskáimat, csakúgy, mint én. A minap növényeket kaptunk ajándékba, jövő héten 4 db Xifót kapunk. Már alig várom. A szomszéd lánynál született vagy 30-40 zebrasávos sügér. Most 2 db van az akiban, de nincs maradásuk, mert hipp-hopp hatalmasra nőnek és megeszik a többieket. Szerencsére már találtam nekik gazdit a sógoromék személyében.. :) Mellesleg tőlük kaptunk egy szénszűrőt, ami a tegnapi vízcserénél beüzemelésre került. Vettem egy aljzat porszívót is és mindenféle eledelt, szilikoncsövet a vízleeresztéshez és egy szép kék lavórt a vízhez. Fagyasztott szúnyoglárva és fagyasztott tubi is került, időkapcsoló és önetető is, gondolván a nyaralós napokra. Szóval fejlődünk, fejlődünk. Vettem még egy növénykét is, valamint egy csigát. Manócska továbbra is nagyon élvezi, hogy vannak halaink és Marcika is szereti nézegetni a szépséges családtagjainkat.

Betta vs Platti

Hát igen... Néha nem egyszerű az élet az akvárium falain belül. Alig megszokták az új lakótársakat, máris felütötte fejét a darakór, mely azóta szerencsére a múlté. Akvarista fórumon megtudtam, hogy a darakór leghatásosabb kezelése, ha felfűtöm 1-2 napra az akváriumot 30 fokra, attól ugyanis kipusztul a hőérzékeny parazita. Szerencsére senki sem sérült meg. A darakór egyébként Petin jött ki egyedül... Peti egyébként nem csak emiatt okozott fejfájást! Szinte 1 nap után látni lehetett, hogy kergeti a plattikat, sőt, még a farokúszóikat is megcsípkedte, aminek nem örülök- de szerencsére visszanő. A plattik egyébként villám sebességgel úsznak el Peti elől normális esetben és egyes akvaristák szerint a halak csinálnak ilyet, egyszerűen csak fogócskáznak. Minden halacskának van már neve: Margó és Kató a 2 nőstény molly, Tyson a molly hím, Tibi a narancsfarkú guppi, Bodri a kékfarkú guppi. A nagyobbik platti a Dezső, Rezső pedig a társa. A két páncélos harcsa szinte ugyanakkora, mégis a picivel nagyobb a Béla, kisbarátja pedig a Géza. A neonok a mi kis öttusa csapatunk. Oszi, az algaevő. Peti a Betta.

Első próbálkozások

Az emberek néha örökölnek ezt azt, ki egy más által megunt ruhát, pulcsit, kinőtt kiscipőt, ki mást- mi például halakat örököltünk :) Tulajdonképpen az unokaöcsém kapta a halucikat ajándékba, ami nagy örömet okozott neki és húgocskájának- legalábbis ideig óráig. Dehát tudjuk milyenek a gyerekek, ami annyira kellett, hamarosan a szülők gondjává vált és mivel nem a szülők szerettek volna annyira halakat, így elkezdek valamiféle megoldás után kutatni... Amikor a tudomásunkra jutott, elvállaltuk a halacskákat. Hát ennyi a mi történetünk. Azon a bizonyos keddi napon ideköltöztek, sajnos az egyik molly már betegeskedett, másnapra el is távozott az örök vizekre, nem sokra rá egy ivadékocska is áldozatul esett és a víz is nehezen akart leülepedni, de miután a helyi díszhal-madár boltban beszereztem a szaktanácsokat, vettünk bele növényeket, valamint a vízkezelőt alkalmazva kivártuk a tisztulást- ma végre vehettünk bele újabb szépségeket!!! Halállományunk, mely eddig 3 blackmollyból, 2 sárgamolly??(valami mollyszerű sárga, narancs farkincával), 2 bajszos páncélos harcsából és 1 algaölő nyaldosó halból állt, kibővítettük 5 neonhallal, 2 guppival és egy Sziámi harcoshallal-akinek neve a továbbiakban Peti, és akin picit apja és nagyfia hajbakapott a kereskedésben, mert apa kék bettát szeretett volna, de a nagyfiam a piroshoz ragaszkodott. Tehát Peti, a piros sziámi- ő a miénk. A guppikról annyi, hogy kicsi méretük ellenére igen szemtelenek-csípkedik a többi jóval nagyobb halat- hát hogy van ez?